Proust effektus - Az illatok hatalma az emlékeink felett

 „Elég egy mozdulat, valamilyen rég elfeledett illat, egy tárgy, egy ágroppanás, a szélnek a zizzenése, s az emlék felüti fejét, ránk néz, és olyan üdén, vidáman vagy szomorúan valódi, mint a jelen minden valósága.”

(Fekete István)

Volt már olyan, hogy egy illatot megérezve régi kellemes emlékek jutottak eszedbe?

Mindenkivel előfordult már ez a jelenség, és ez nem véletlen.

Az emberi szaglóhámon mintegy 1000 receptor van és körülbelül 10000 féle szagot képes megkülönböztetni, ami a különféle receptor által érzékelt szaganyag kombinációjából adódik. A szaglás úgy működik, mint egy indítómotor az emlékezés hullámvasútján.

 A szagláson keresztül az illatokkal összefüggő események is felidéződnek, ami egyértelmű érzelmeket, „deja vu” érzést válthat ki belőlünk.

Az illatok emlékei fontos részét adják személyes múltunknak és hozzánk tartoznak.

Korábban már írtunk róla, hogy az illatoknak milyen hatásai vannak a magatartásunkra, na de mi a helyzet az emlékezéssel? Itt jön a képbe a Proust effektus.

 

Mi az a Proust effektus?

A jelenség akkor történik, mikor egy illat hatására az agyat elárasztják az emlékek és visszarepítik az embert egy bizonyos helyre és időbe a múltjában. Proustnál az emlékezés nem az a mechanikus eljárás, amikor az ember szándékosan felidéz régebbi eseményeket, hanem önkéntelen cselekedet.

A jelenség a híres Marcel Proust „Az eltűnt idő nyomában” című regény írójának nevéhez fűződik. Proustot gyakran tartják a modern regény atyjának, azonban a későbbi szagkutatások szempontjából egészen más miatt fontos ő.

 

Hogy miért is volt olyan különleges?

Ő volt az, aki, bár nem tudományosan, de mégis először kapcsolta össze közvetlenül a szaglást az emlékezettel, és le is írta azt. A könyv híres részletében, egy sütemény (madeleine), íze, illata idéz fel egy feledés lepte emléket. Az emlékezés során pedig sokkal intenzívebben éli át gyerekkorának leglényegesebb pillanatait, mint amikor még valóban gyerek volt.

 

Az elmélet bizonyítása:

Az Utrechti Egyetem tudóscsapata 70 önkéntes nővel kísérletezve vizsgálta, hogy mennyire van igaza az írónak. A kísérlet során a kutatók az alanyokkal sokkoló filmeket nézettek – pl. autóbaleseteket, afrikai népirtást -, miközben feketeribiszkéből készült likőr illatát permetezték a helyiségbe, melyben színes fények égtek és semleges háttérzene szólt. Egy hét múlva megkérték a nőket, hogy idézzék fel filmemléküket, miközben ugyanannak az illat-, fény- vagy hanghatásnak tették ki egyes csoportjaikat, mint a filmek vetítésekor. Akik a likőrillatot kapták, jobban emlékeztek a filmrészletekre, emlékeiket felkavaróbbnak érezték, mint azok, akiket csak a háttérzene segített a felidézésben. A fények ugyanakkor hasonlóan hatásos emlékelőhívóknak bizonyultak, mint a szag. A kísérlet nem 100%-os igazolása a jelenségnek, de jó kiinduló pontja lehet a további kutatásoknak.

 

 

Hogy alkalmazható a Proust effektus az üzleti életben?

Az illatok és szagok által kiváltott emlékek pontosabbak az érzelmi érintettségük miatt, mint a tapintási vagy hangi ingerek által előhívott emlékek. Számos kísérlet kimutatta, hogy ami egyszer a szagemlékezetbe vésődött, hosszú ideig megmarad szilárdan, hónapok és évek múltán is előhívható.

Az illatok múltbéli és elfeledett élményeket hívnak elő, még akkor is, ha a szóban forgó illatot nem tudjuk megnevezni pontosan. Kiváló példa erre az, hogy az óvodai ételek, édességek illatát sokan felismerik még 30 év elteltével is, még ha azóta nem is érezték azokat az illatokat. Érdekes adat ez, hiszen sokan az óvónéni nevét már nem tudnák megmondani ennyi idő után. Ezeket az asszociációkat és régi emlékeket próbálják előhívni a különböző „nosztalgikus” termékekkel is, amelyek ígérete szerint ezeknek az íze és illata semmit nem változott az évek alatt.

Továbbá kiderült az is a kutatásokból, hogy a kellemes illatú környezet több szebb emléket idéz fel, ez azonban fordítottan is működik így pl. a „kórház szag” megérzése valahol, lehangoló asszociációkat, emlékeket idézhet fel. Ezek alapján főleg az olyan helyeken, amikhez az embereknek könnyen negatív emléke fűződhet (pl. várótermek, orvosi rendelők), érdemes kellemes környezetet teremteni.

Az illatok emlékei hozzájárulnak a termékélményhez is, ha egy termék tudatosan tervezve képes pozitív emlékekhez hozzájárulni, akkor a későbbi vásárlási helyzetekben aktiváló szemponttá válik.

Ezen elv szerint működnek a gyorséttermek, vendéglátóhelyek is, amik az illatokkal asszociációkat indítanak el az agyunkban és eszünkbe juttatnak pl. egy jó baráti beszélgetést, amit ott éltünk át egy finom étel mellett. Később megérezve ezeket az illatokat, hajlamosabbak leszünk ezáltal betérni oda többször is. Ezt az érzelmi emlékezést használják fel a hipermarketek is a „friss kenyér illattal”, ami a biztonsággal, otthonnal és a meleggel asszociálódig évezredek óta. Minimális anyagi befektetéssel 10-12 százalékos forgalomnövekedés is elérhető egy jól megválasztott illattal. Az illatok sokkal jobban befolyásolják az életvitelünket, mint annak tudatában lennénk.

 

Szeretnéd, hogy az ügyfeleid egy kellemes illat hatására emlékezzenek rád?

Keress minket bizalommal, segítünk megtalálni a tökéletes illatot!

 

Nézd meg illatosító szolgáltatásainkat: https://www.sanodor.hu/illatosito-szagtalanito-szolgaltatasaink

és lépj velünk kapcsolatba!

Ide írhatsz nekünk: sanodor@sanodor.hu vagy hívj minket a +36-1-226-1496 telefonszámon!

 

Forrás:

http://www.ng.hu/Tudomany/2012/01/a_prousjelenseg_bizonyitasa

Könyv: Hans de Vries, Anton van Amerongen, Piet Vroon:  A rejtett csábító